Szemgolyós véritóka
Ital gyanánt szemgolyós véritókát találtunk ki,
ami magyarul jó tömény meggyszörpike, melynek a tetejére egy habcukorkát úsztattunk.
Eredetileg barackok voltak, de a gyerekek lefaragták (és persze valahová... khm... eltüntették ) a barackok zöld száracskáját, így olyan kis szemgolyó formák lettek.
A közepükbe mazsolákat fűztek össze egy pálcikával.
Mivel habcukorkából készült, fent maradtak a véritóka tetején, és le lehetett szopogatni róla a szörpöt.
Múmia muffin
Az én múmiáim alapja a szokásos Mindig finom muffinom, csak most egy csomó kakaóport szórtam bele, így jó sötétre sültek meg.
Krém:
25 dkg puha margarin, 5 cs vaniliás cukor, kb. 5 evőkanál porcukor, fél deci tej
Az összes cuccot addig kevertem a robotgéppel, amíg a cukor fel nem oldódott, a tejet csak ekkor tettem hozzá, lassan, nehogy kicsapja. A krémet betettem a hűtőbe egy órára, majd nyomózacsiba tettem, és úgy nyomtam a muffinok tetejére.
A tálcán a két múmia az én művem, a többi szörnyeteget a gyerekek csinálták.
Sütőtökkrémes szellemmuffin:
A szokásos muffinom tetejére sütőtökkrémet kentem. Mindig is előítéletem volt a sütőtökös cuccok iránt, bár a sült tököt nagyon szeretem. Mégsem tudtam eddig elképzelni, milyen íze lehet másképp feldolgozva. Mindig a bébikaja jut róla az eszembe. Most viszont gondoltam egy merészet, és most vagy soha alapon újítottam.Egy kis tököt felkockáztam, kb egy deci vizet aláöntve fedő alatt megpároltam.
Amikor már puha lett, levettem a fedőt, hogy a leve elpárologhasson, és egy kicsit sült íze legyen. Mivel gyakran kevergettem, nehogy leégjen, szinte pépes lett magától is.
Ekkor a fent leírt vajkrém feléhez hozzákevertem annyit, amennyitől szép sárga lett a színe (kb. 6 púpos evőkanállal). Ja, és egy kicsi rumaromát is tettem hozzá.
Be kellett volna tenni ezt is a hűtőbe még egy kicsit, hogy megkeményedjen, de nekem erre már nem volt időm, úgyhogy gyorsan rápakoltam a muffinok tetejére, és futottunk is a buliba.
Akinek elmondtuk, hogy sütőtökkrémes, az meg sem akarta kóstolni...
Akinek pedig előtte nem mondtuk el, az később sem hitte el, hogy tökből van, annyira jó lett.
Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy nem is nagyon lehetett kiérezni a tök ízét. Nagyon finom lett, de tényleg.
Összességében nagyon jól sikerült minden, a gyerekek imádták az egészet, és az volt a legeslegjobb az egészben hogy együtt főztünk, együtt buliztunk, vagyis hogy együtt voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése